A hosszú élet titkai

Hogyan legyünk aktívak 70 felett is?

JÓGÁZZUNK!

2015. július 03. 13:27 - Jeunesse Luminesce



Mi a jóga?


A jóga egész tudománya abból az igényből fakad, hogy az ember választ akar kapni léte alapvető kérdéseire:

Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok?
Miért vagyok itt?
Betöltöm-e a feladatom?

A jóga mindenekelőtt gyakorlati út, amelyen mindent magunknak kell elérnünk és megvalósítanunk. Senki sem adhat nekünk egészséget, boldogságot, elégedettséget. Ezeket sem megvásárolni, sem külső eszközökkel elérni nem lehet. Bennünk rejlenek és csak saját erőfeszítésünk gyümölcseként találhatunk rájuk és valósíthatjuk meg azokat.

Mindenki szeretne egészséges, elégedett és boldog lenni. Mindannyian erre törekszünk a magunk módján. Különösen napjainkban azonban az emberek mindenütt világon többet szenvednek a stressztől és olyan terhektől, amelyeket már nem tudnak kézben tartani, mint valaha is az emberiség történetében. Miután újra és újra megpróbálnak megnyugodni és ellazítani, mindhiába, altatókhoz, nyugtatókhoz fordulnak, alkoholban és hasonló dolgokban keresnek menedéket.

A jóga arra tanít, hogy békét és elégedettséget csak akkor találhatunk, ha lényünk és létezésünk minden szintjén helyreállítjuk az egyensúlyt. Tudjuk, hogy lényünknek számos vonatkozása van: fizikai test, mentál test, finomtest, kauzál test. Ha boldogok és elégedettek akarunk lenni, ezeknek mind egyensúlyba kell kerülniük. A jóga módszerei és technikái tökéletes utat kínálnak célunk eléréséhez: módszeresen és fokozatosan elvezetnek a testhelyzetek (ászanák), a légzőgyakorlatok (pranajáma), relaxáció, meditáció és pozitív gondolkodás révén a fizikai egészséghez, a békességhez és az önismerethez. Segítenek abban is, hogy megszabaduljunk illúzióinktól, komplexusainktól, amelyek abban akadályoznak, hogy boldog és teljes életet éljünk.

Az önmegvalósításhoz vezető úton fokozatosan fedezzük fel belső tulajdonságainkat, érzéseinket, jókat és rosszakat egyaránt.
Azt mondhatjuk, hogy a jóga útja sokszor nehezebb, mint a vitéz harcos küzdelme, mert a jóginak belső ellenségeit kell legyőznie, a vágyat, a haragot, a kötődést, a kapzsiságot, a féltékenységet és a büszkeséget. Nagyon fontos, hogy ebben a csatában megértsük és elfogadjuk önmagunkat, és hogy készen álljunk arra, hogy feladjuk minden rossz szokásunkat, amely gúzsba köti igaz Énünket.
A jóga olyan gyakorlatok és módszerek rendszere, amelyek elvezetnek a megvilágosodáshoz, de csak akkor, ha bizalommal, fegyelemmel és szilárd elhatározással gyakoroljuk őket. Ezek a technikák egy ősi tudás kincsestárának részei, amelyeket spirituális tanítók hagyományoztak tanítványaikra az évezredek folyamán.

Egy kis jóga kezdőknek! Csak ajánlani tudom:

http://alternativterapia-gist.blogspot.hu/2014/10/edzesterv-tornakhoz.html





Szólj hozzá!

ÉLETTARTAM HOSSZABBÍTÁS 2015.

2015. június 30. 14:54 - Jeunesse Luminesce

Az élettartam meghosszabbító technológiák különösen fontos helyet töltenek be a transzhumanisták szemében.



„Ha ma azt kérdezi tőlem, hogy lehetséges-e 500 évig élni, a válaszom, igen,” mondja Bill Maris kaliforniai otthonában. A Google Ventures elnök-vezérigazgatója most lett 40 éves, de tornacipőjében, egyszerű farmerében és több napos borostájával inkább hasonlít egy 19 éves főiskolai hallgatóra.” (forrás)

Bill Maris minden befolyását kihasználva, milliókat fektet a radikális élettartam meghosszabbító technológiákba, amelyek reményei szerint lehetővé teszik majd az emberek számára, hogy több száz évig éljenek. Maris abban reménykedik, hogy elég sokáig fog élni ahhoz, hogy a lehetőség számára is elérhetővé váljon.

„Tulajdonképpen már most rendelkezésünkre álnak azok az élettudományi eszközök, amelyekkel bármit elérhetünk, amit nem félünk megálmodni,” mondja. „Csupán azt remélem, hogy elég sokáig élek ahhoz, hogy ne halljak meg.”

Ray Kurzweil jelenleg 150 féle étrendkiegészítőt szed, amik szerinte csúcsformában tartják a testét.

Maris pedig nincs egyedül. A mozgalom talán legismertebb alakja, Ray Kurzweil a hallhatatlanság megszállottja. Napi 150 vitamin tablettát szed abban a reményben, hogy valahogy kihúzhatja addig, amíg a technológia képessé nem válik az örök vagy legalábbis a jelenleginél hosszabb élet megvalósítására. A Szingularitás küszöbén című könyve 7. fejezetében a következőket írja arról a jövőről, ami szerinte az emberiségre vár:

„Az evolúció a nagyobb komplexitás, nagyobb elegancia, nagyobb tudás, nagyobb intelligencia, a fokozott szépség, nagyobb kreativitás és a finomabb tulajdonságok, mint például a szeretet magasabb szintjei felé halad. A monoteista hagyományok Istent is ezekkel a tulajdonságokkal ruházzák fel, a különbség mindössze annyi, hogy ezt korlátok nélkülinek mondják: határtalan tudás, határtalan intelligencia, határtalan szépség, határtalan kreativitás, határtalan szeretet és a többi. Természetesen ezt a határtalan szintet az evolúció, annak folyamatos gyorsulása mellett sem képes elérni, azonban exponenciális robbanáshoz hasonlítható sebessége mégis ebbe az irányba viszi. Az evolúció tehát kérlelhetetlenül halad az ilyenfajta istenkép felé, bár ezt az ideált soha nem lesz képes elérni. Gondolkodásunknak a jelenlegi biológiai állapotból történő felszabadítását tehát alapvetően egy spirituális folyamatnak tekinthetjük.”
Zoltán István

Zoltan Istvan a Transzhumanista Párt megalapítója

Számunkra érdekes, viszonylag új szereplője a transzhumanista mozgalomnak Zoltán István, magyar származású futurológus, sci-fi író, a Transzhumanista Párt megalapítója, aki a jövő évi amerikai elnökválasztáson is indul. A párt az emberi faj fejlődését elősegítő tudományos-technológiai újítások fontosságát hirdeti programjában, célja pedig a jelenlegitől radikálisan eltérő, technológiailag jóval fejlettebb és belakottabb világ megalkotása, egyben az emberi faj technológiai alapokon álló újradefiniálása.

Vajon mi lesz közülünk azokkal, akik nem kérnek ebből a jövőből?

Mi lesz azokkal, akik nem akarják, hogy megváltoztassák génjeiket vagy nem akarnak egyesülni a gépekkel?

A transzhumanista mozgalom egyes tagjai úgy gondolják, hogy az általuk elképzelt fejlődést elutasítók előbb-utóbb egyszerűen kihalnak majd, mert nem lesznek képesek túlélni a felemelkedő új világban.

Mások ennél is tovább mennek, azt állítva, hogy egy olyan világ megvalósításához, amelyben nincs betegség, szegénység vagy háború, nincs helye „alacsonyabb rendű” embereknek, így azoktól idővel kénytelenek lesznek „megszabadulni”.
Szólj hozzá!

2009 SINGULARITY UNIVERSITY

2015. június 30. 14:37 - Jeunesse Luminesce

2009. december
Írta: Philippe Rivière

„Nem a műveim által szeretnék halhatatlan lenni. Úgy akarok halhatatlanná válni, hogy nem halok meg.” – Woody Allen

Az örök élet utáni ősi vágynak az elmúlt nyár óta immár hivatalos kutatási helyszíne is van: a kaliforniai Silicon Valley-ben található, és Singularity University-nek (SU – Különösség Egyetem) hívják. Nevét a „szingularitás” fogalmáról kapta, mely a jövőkutatók számára azt az időpontot jelöli, amikor a technikai, technológiai fejlődés úgy felgyorsul, hogy egy átlagos szellemi képességekkel rendelkező ember már nem is tudja követni azt.

Ezerkétszáz jelentkező közül választották ki azt a negyven egyetemi hallgatót, aki részt vehetett a Singularity University 2009 nyarán induló nyári egyetemén, melynek legfőbb célkitűzése az, hogy technikai adottságainkat globális problémák megoldásához használjuk fel. A résztvevők kilenc héten át előadásokon és workshopokon vettek részt, olyan közismert és elismert szakemberek vezetésével, mint pl. Vinton Cerf (az internet „szülőatyja”), Robert Metcalfe (az ethernet hálózati protokoll feltalálója), George Smoot (2006. fizikai Nobel-díjasa), Dan Berry űrhajós, valamint a matematika, az orvostudomány és az űrkutatás illusztris „sztárjai”.

Témaközelítésük az Intel mikroprocesszorgyártó cég alapítójának nevét viselő Moore-törvényen alapul. E törvény értelmében az egy komputerchipen elhelyezett tranzisztorok száma változatlan költség mellett kétévente megduplázódik. Ez a jelenség – amint azt az SU szervezői hangsúlyozzák – nem kizárólagosan csak az elektronikára jellemző, hanem, úgy tűnik, ez a gyorsulási ritmus megfigyelhető valamennyi tudományterületen; s ráadásul a különböző tudományterületek fejlődése ösztönzőleg hat egymásra is. A technológiai fejlődés exponenciális: ennek megállapításához elegendő grafikusan ábrázolni a beszéd vagy a mechanika történetét, vagy éppenséggel felvázolni a biológiai evolúció nagy korszakait.




Ennek a gondolkodásnak Ray Kurzweil futurológus, feltaláló, SU-alapító az egyik vezéralakja. A „felgyorsult gyorsulás”-elméletből az alábbi végkövetkeztetést vonja le: az elkövetkezendő száz év nem csupán „fokozatos technológiai fejlődésről” szól majd, hanem „a mai fejlődési tempóval kalkulálva, húszezer évnyi fejlődéssel ér majd fel”. E technológiai felgyorsulás eredményeként „a 2020-as évek végéig olyan számítógépeket (...) alkotunk majd meg, amelyek az emberitől meg nem különböztethető intelligenciával rendelkeznek, s megbirkóznak a Turing-teszttel.” Akkor majd „mi, emberek, még sokkal intelligensebbek leszünk, mivel fuzionálunk majd a magunk teremtette technológiával.”

Ebben a transzhumanista perspektívában a jövő kiaknázatlan kapacitások, képességek áradatával – mondhatnánk bőségszarujával – kecsegtet minket, melyből megint csak technológiai felgyorsulás következik, mígnem elérünk egy pontot – a híres, nagybetűs Szingularitást –; általa „a világ biológiai eredetétől és az emberi agytól független intelligenciába merül, s intelligenciaköd hatja majd át az anyagot és az energiát.” Semmi sem marad ugyanolyan, mint azelőtt. Ahogy a Szingularitás egyik fő ideológusa, a matematikus és sci-fi szerző Vernor Vinge írta : „Olyan világba lépünk majd be, mely emberi múltunktól ugyanannyira különbözik, mint amennyire az ember különbözik az állattól.”

„Őrület, mi? Talán tényleg az” – jegyzi meg Jean-Louis de Montesquiou a francia Books magazin blogjában. De az, aki egyszer már találkozott a komputer-úttörő-guru Ray Kurzweillel, könnyen hagyja magát rábeszélni. „Mindenekelőtt azok, akik, mint jómagam is, virtuálisan találkoztak vele – Kurzweil ugyanis szeret „teleportálással” részt venni konferenciákon: megtévesztésig hasonló hologramja egy szingapúri előadóteremben gesztikulál, a teremben fel-le sétálva válaszol kérdésekre, miközben ő maga fizikailag Kaliforniában van. Egy olyan jövőkép és vízió, mely ráadásul ennyire pozitív, és ilyen impulzív módon van tálalva, könnyen hihetővé válik.”

Immár húsz éve rengeteg furcsábbnál furcsább weboldal prezentálja a transzhumanista mozgalom legextrémebb irányzatait, mégis fellelhető köztük valamiféle közös nevező. Az extropia híveinek célja például az, hogy állandó információhalmozás révén próbálják leküzdeni az entrópiát – mely nem más, mint minden szervezett anyag szükségszerű vonzódása a rendezetlenség felé –, s ezáltal próbálja nemesíteni az embert; míg a „geek”-ek (informatika és sci-fi/fantasy megszállottak) kütyükkel és merészebbnél merészebb tudományos tézisekkel dobálóznak. „A transzhumanista mozgalom immár erős lobbival rendelkezik.” –ujjong győzedelmesen James Hughes szociológus, a Hartfordi Institute for Ethics and Emerging Technologies vezetője. A futurizmus manapság csúcsra jár. Pillanatnyilag négy dokumentumfilm készül ebben a témában.

Ahhoz, hogy a Singularity University hallgatójához illő szellemi állapotba helyezzük magunkat – ami nem jelenti azt, hogy az extrópia híveihez kellene csatlakoznunk –, elegendő egy kis retorikai lelemény. Mi szükség arra, hogy az ENSZ-hez hasonlóan azon lamentáljunk, hogy 2015-ig a felére kell csökkenteni a napi egy dollárból élő népesség arányát (Millenniumi Fejlesztési Célok 1. célkitűzése)? Többet ér, ha szeminárium diákjainkat már az első nap a következő feladattal, felütéssel fogadjuk:„A földön egymilliárd személyt kell jóllakatniuk. Hogyan fognának hozzá?” Helyes! Fő a pozitív, konstruktív, gyakorlatias gondolkodás. Gondoljuk csak végig: mi is a táplálék? Olyan organikus anyag, melyet képesek vagyunk megemészteni. Tehát elegendő csupán feltalálni azt a gépet, mely nanorobotok segítségével iszapból vagy algákból táplálékot állít elő. Probléma megoldva; van még kérdés?!

Az SU-alapítója, Peter Diamandis számára a jövő technológiája nem csupán az éhezést szüntetheti majd meg, hanem hosszú távon az emberiség összes gondját megoldhatja majd. Sok ember vallja ezt a Silicon Valley olvasztótégelyében; közülük nem is egy csúcstechnológiával foglalkozó vállalat vagy kutatóintézet vezetője.

A legidősebbeket – a „baby-boom generáció” gyermekeit, akik 50 felé járnak – szó szerint sürgeti az idő, hisz nekik valóban fizikailag is ki kell tartaniuk addig, míg az emberiség odáig jut, hogy „ipari mennyiségben” gyártson „nanorobotokat”, melyeket a sejtpusztulás megakadályozása végett belénk fecskendeznek majd. Ez a magyarázata annak, miért helyeznek nagy hangsúlyt a táplálkozásra és a fizikai kondícióra. Könyvében Kurzweil is bevallja, hogy „naponta kétszázötven táplálék kiegészítő pirulát vesz be, és hetente fél tucat injekciót kap”. Az SU programjában az élettartam-növelés előkelő helyet foglal el: a kurzuskínálat „Az öregedés vége” című előadása a „biológiai halhatatlansággal” foglalkozik.

Az IBM Almaden-i kutatóközpontjának egyik workshopján a diákok az energiaválság megoldásának különböző lehetőségeiről vitáznak: lehet, hogy hegyeket kell lerombolnunk, és az anyagukból energiát kinyerni? Vagy helyezzünk el inkább nanotechnológiai napelemeket a világűrben? Netán – bár ez kicsit prózai – hozzunk létre egy olyan rendszert, melynek segítségével az áramszolgáltatók távirányítással kapcsolhatnák ki a vállalati irodák klímáját, mikor épp többletenergiára van szükségük...?

A résztvevő diákok gyárlátogatáson vesznek részt: biokerozin gyártásához szükséges alga- és baktériumtenyészeteket tanulmányoznak. Kockázati tőkebefektetőkkel reggeliznek. Még a játék piacra dobása előtt, a számítógéppel programozható, újgenerációs Lego™ építőkockát tesztelik. Egy napot arra szánnak, hogy katasztrófa-szcenáriókat modellezzenek… Mi lenne, ha… az intelligens robotok meg akarnák semmisíteni az emberiséget, vagy egy biológiai kísérlet felett elveszítené az emberiség a kontrollt, és a kitenyésztett organizmusok hatalmukba kerítenék a földet…?

Bár néha kiforratlan, ködös ötletek születnek – olykor hétköznapi semmiségekről, máskor az emberiség létfontosságú kérdéseiről – egy biztos: kreativitásnak nincsenek híján. A feladatokat és jövőbeni megoldási stratégiákat szemlélve nem lehetetlen, hogy a végén ez a hightech-elit maga is beleszédül. Na, persze nem Davos-elitjéről van szó… Ami összeköti ezeket a fiatalokat, az az a tudat, hogy ők a csúcstechnológia úttörői. És csak ez számít. Simon Daniel angol mérnök, aki hallgatóként vett részt a SU 2009-en, cikksorozatban számolt be tapasztalatiról aFinancial Times-ban : „A képzés egyik, ugyan ki nem mondott, de mindent átszövő gondolata az, hogy minden lehetséges. »Ha ti kitaláljátok, akkor lesz olyan befektető, aki megfinanszírozza, a technológiák exponenciális fejlődése pedig garantálja, hogy az icike-picike ötlet… hamarabb válik valósággá, mintsem gondolnánk«.”

Lehetséges, hogy még száz évet kell várnunk arra, hogy kiderüljön, vajon ez az álmodozóknak és fantasztáknak szóló program valósággá válik-e, s ha igen, mennyire. Az SU első nyári egyetemére a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) bázisain került sor. Egyik fő támogatójuk, „védőangyaluk” az a Larry Page, aki tizenegy évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy „a világszerte fellelhető információkat egybeszervezi és rendszerezi”.

A végeredmény egész jól sikerült – úgy hívják: Google.

Fordította: Benyik Mátyás és Hussein Evin 



Szólj hozzá!

KI A LEGIDŐSEBB MA?

2015. június 29. 13:15 - Jeunesse Luminesce

Ha kedves leszel és mozogsz, sokáig élhetsz

Weaver élete utolsó pillanatáig élvezte a manikűrözést, a Biblia órákat, a kerekesszékes táncot és szerinte a hosszú élet titka a kedvességben rejlik, legalábbis ezt mondta a Time magazinnak 2014-ben. „Bánj úgy az emberekkel, légy velük olyan kedves, ahogy tőlük azt viszont szeretnéd.” Tulley szerint az aktív élet az aranyszabály, míg Okawa „finom dolgok evésével” - ramen tészta, a marha pörkölt és a rizs - magyarázta hosszúra nyúló életkorát. A világ valaha élt legidősebb embere, a francia Jeanne Louise Calment 122 évvel és 164 nappal került a Guiness rekordok könyvébe. Az „idős sereg” jelenlegi legidősebb vezetője a 111 éves japán Sakari Momoi. A kutatók szerint több tényezőtől függhet a hosszú élet: a génektől, a táplálkozástól is, valamint érdemes keveset ülni és sokat mozogni.
Misao Okawa
Forrás: AFP/Jiji Press

Öt napig volt a legidősebb

A világ legidősebb embere, Gertrude Weaver a napokban hunyt el 116 éves korában. Weaver és a világ jelenlegi legidősebb embere hasonló dolgokat tulajdonítottak hosszú életük okának: a rendszeres testmozgást és az együttérzést. Gertrude csupán öt napig élvezhette a „Világ legidősebb személye” címet, amit az április 1-jén elhunyt 117 éves Misao Okawától örökölt. Az 1898-ban született Weaver tüdőgyulladási szövődmények miatt hunyt el. A jelenleg élő legidősebb nő a michigani Jeralean Talley, akit szorosan követ korban a new york-i Susannah Mushatt Jones és az olasz Emma Morano, mindegyikük 115 éves.
2014. július 3-án készített kép az amerikai Gertrude Weaverről, egy nappal a 116. születésnapja előtt egy kórházban, az Arkansas állambeli Camdenben. Gertrude Weaver néhány nappal az után, hogy ő lett világ igazoltan legidősebb embere, 2015. április 6-án elhunyt.
Forrás: MTI/AP/Danny Johnston

A bálnák is hozzájárulhatnak?

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) több mint 200 évig is élhet. Genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával. A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül végzett tanulmányokban alaposan feltérképezték a bálnák genetikai mintázatát, és a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a hosszú élettel kapcsolatos specifikus géneket. A Liverpooli Egyetem kutatói most anyagi támogatást keresnek ahhoz a munkához, hogy a géneket egerekbe ültethessék, és így megvizsgálhassák, fokozzák-e az idegen gének az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességét. 


Szólj hozzá!

AZ ASKENÁZI ZSIDÓK

2015. június 29. 13:00 - Jeunesse Luminesce



Kilencvenöt év feletti askenázi zsidók életmódját vizsgálva amerikai kutatók megállapították, hogy étkezési szokásaik és életmódjuk semmivel nem volt egészségesebb, mint az átlagnépességé.


Még ma is ilyen és ehhez hasonló kutatások és eredményeik jelennek meg, amikor réges rég tudják a választ mindenre.

Néha megírják a tényleges dolgokat, majd gyorsan el is feledtetik velünk az elavult kutatási eredményekkel és a szokványos, senkit sem meglepő dolgokkal.

Sőt, a Journal of the American Geriatrics Society című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a százévesek "klubjába" tartozó férfiak még valamivel többet is ittak és kevesebbet edzették magukat, mint átlagos élettartamú férfitársaik.

"A tanulmány eredménye arra utal, hogy a százévesek olyan génekkel rendelkezhetnek, amelyek ellensúlyozzák az egészségtelen életmód káros hatásait" - magyarázta Nir Barzilai vezető szerző, a New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einsteinről elnevezett orvosi karának munkatársa.

A hosszú élet titkát kutató tanulmányba 477 askenázi zsidót vontak be, akik életkora 95 és 122 év között volt, és akik mindannyian önállóan éltek. A résztvevők 75 százaléka nő volt. A kutatók azért askenázi zsidókat választottak tanulmányukhoz, mert "genetikailag egységesebbek, mint más népek, ami megkönnyíti a génekben jelen lévő különbségek azonosítását".

Az aggok életmódját 3164 olyan ember adataival hasonlították össze, akik körülbelül ugyanakkor születtek. Utóbbiak egy nagyszabású egészségügyi felmérésben vettek részt 1971 és 1975 között.

Az összehasonlításból kiderült, hogy a magas kort megért emberek életvitele nem tért el az átlagnépességtől, sőt a hosszú életet megélt férfiak 24 százaléka ivott naponta alkoholt, míg a kontrollcsoportban ez az arány 22 százalék volt, és csak 43 százalékuk tréningezett rendszeresen az "átlagférfiak" körében talált 57 százalékos arányhoz képest.

Mindkét csoport tagjai kissé túlsúlyosak voltak, igaz ugyan, hogy a hosszú életűek körében ritkábban fordult elő nagy mértékű elhízás. A dohányzás aránya nagyjából azonos volt a két csoportban.

Az átlagos géneket öröklő embereknek élettartamuk meghosszabbítása érdekében figyelniük kell testsúlyukra, kerülniük a dohányzást és rendszeresen mozogniuk - hangsúlyozták a kutatók.

Ígérem, többet nem untatok senkit ilyen írásokkal, de ezt még muszáj volt.


Jah, és a forrás, hogy el ne felejtsem: MTI

Szólj hozzá!

ŐSSEJTEK

2015. június 23. 17:52 - Jeunesse Luminesce



Gerontológia régen és most



Ezek az írások a könnyebb megértést szolgálják az elkövetkezendő oldalakhoz, cikkekhez.

1889. május 31-én Párizsban, a Francia Biológiai Társaság egyik ülésén a 72 éves Brown Secard beszámolt arról, hogy sikerült megfiatalodnia. Méghozzá attól, hogy bőre alá állati herekivonatot fecskendezett. Ennek eredményeként újra megnőtt az étvágya, testi ereje megújult, szellemi frissessége visszatért.

Secard bejelentésével megszületik az új tudomány, a gerontológia, amely mai formájában az idősödés folyamatát kutatja. Azt a folyamatot, amely azután Brown Secardnál is tovább haladt – a kezdeti sikerek ugyanis átmenetinek bizonyultak. Feltételezhetjük, hogy itt is nagyban besegített az önszuggesztió, amelynek az is táptalajt adhatott, hogy egy hasonló jellegű kísérlet korábban már sikeres volt. Állítólag.

Történt ugyanis, hogy egy bizonyos Monsieur Berthold, nem tudni, mitől vezérelve, kiherélt egy kakast, majd a heréjét visszavarrta a kakas testén egy másik helyre – lényeg, hogy az így nem vált kappanná, hanem kakas maradt.

Brown Secard után a stafétát az osztrák Steinach és az orosz Voronoff vette át. Először öreg állatokon kísérleteztek, melyekbe fiatal állatok heréit ültették be; az eredmény: látványos megfiatalodás. Ezen felbátorodva, Voronoff azután emberszabású majmok heréit ültette át férfiakba. Ám ezúttal csak átmeneti javulást ért el – ha egyáltalán…

Ami az eljárás mögötti gondolatot illeti, ez lényegében a mai kutatások szerint is megállja a helyét… Az ivarsejtek ugyanis tényleg különlegesek abból a szempontból, hogy végtelenül képesek osztódni. Nem úgy, mint a testi sejtek. Funkciójuk elvileg az élet nemzedékről nemzedékre való átadása. De miért ne lehetne másra is használni őket – például egy öregedő szervezet megújítására?
Szólj hozzá!

NÖVEKEDÉSI HORMONOK

2015. június 23. 17:46 - Jeunesse Luminesce


Edmund Chein doktor eredetileg olyan páciensekkel foglalkozott, akiknek hormonfunkciói sérülések következtében károsodtak. Eközben lett figyelmes arra, hogy a hormonok pótlása „újjáépítő” hatást gyakorolt az izmokra, a csonttömegre, a bőrre és más szervekre is. Elkezdte tanulmányozni az idevágó irodalmat, s ekkor találkozott az alábbi 1990-es kísérlettel, amely későbbi hormonterápiás módszerének alapja lett.

Daniel Rudman (Wisconsin Egyetem) 60 és 80 év közti férfiakon próbált ki egy 6 hónapos növekedésihormon-kúrát. Az eredmények látványosak voltak: a férfiak izomtömege átlagosan 8,8 százalékkal nőtt; testzsírjuk 15 százalékkal csökkent, bőrük kisimult, ráncaik eltűntek. Chein először önmagán kísérletezett, a következő eredményekkel: fél év alatt – minden életmód-változtatás nélkül – koleszterinszintje normalizálódott, mellkasi fájdalma megszűnt, súlyfeleslegétől megszabadult.
Ma már tömegesen zarándokolnak a megifjodni vágyók – köztük nem kevés hollywoodi sztár is – a Palm Springsi Életmeghosszabbító Intézetbe, hogy doktor Chein hormonkoktéljától újra úgy érezzék magukat, mint 25 évesen. Esküsznek rá: kerül, amibe kerül.

Sokáig a hosszú élet egy „szuperszelektíven hosszanélő” genetikai arisztokrácia kiváltsága volt – ez azonban gyökeresen megváltozhat: helyükbe léphetnek a szupergazdagok, akik megvehetik maguknak saját fiatalságukat. Akár ma, növekedési hormonok, akár majdan, telomerázok formájában.

De lehet, hogy a kezeléseknek más áruk is van. Egyelőre senki nem tudja átlátni az összes hosszú távú hatását annak, hogy ilyen komolyan beleavatkoznak az élet természetes „hanyatlásába”. A fiatalító eljárások a sejteket folyamatos megújulásra, szaporodásra ösztönzik, és ez sajnos a rák veszélyét is magával hozza. Ugyanez igaz a harmadik fő irányra, amely az őssejteket használná fel a szervezet regenerálására. Ez volt az 1990-es álláspont.

Ma már a ráktól sem kell tartania annak, aki a növekedési hormonokkal kíván megfiatalodni. Mind az őssejt technológia, mind a növekedési hormonok felhasználásánál ma már teljesen veszélytelen módszereket dolgoztak ki a kutatók.
A reális elmélet ma az, hogy  az elkövetkezendő 50 évben a kutatások eredményeit, és a készítményeket használó emberek nagyobb eséllyel fognak bármiben meghalni, mint betegség, vagy végelgyengülés. Nagyobb esélyünk van balesetben, háborúban meghalni vagy gyilkosság áldozataként, mint arra, hogy megöregszünk és betegek leszünk.
Bár hiába rakják elénk a megoldásokat, ha nem használjuk ki őket. Egyelőre úgy látom, hogy egészen könnyen hozzá lehet jutni mindenhez, ami az egészségünket szolgálja. 
Na de meddig lesz így?
Például mit kezd majd velem a kormány, ha betöltöm a 150. életévemet? Engem nem kell eltartania a társadalomnak, nekem nem kell nyugdíj, mert világ életemben vállalkozó voltam, de mit csinál majd az, aki nem ilyen felfogású. Valamit kezdenie kell magával.
Kíváncsian várom, hogy fog megváltozni az emberek felfogása az elkövetkezendő 10 évben.
Ha nem tanulunk, nem  fejlődünk, akkor hiába is kapunk bármit. 
Én nem vagyok futurológus, de azt biztosan tudom, hogy akinek alkalma és pénze van rá, és elég intelligens, az nem akar meghalni, és nem akar nyugdíjba menni sem.
Ha nem tanulnak az emberek, és csak keseregnek, hogy nekik ez vagy az nem adatik meg, akkor lesz a jövőben egy szupergazdag réteg, mint most, akik ráadásul extra hosszú életet fognak élni egészségesen, minden betegségtől mentesen.


Szólj hozzá!

MEDDIG JÓ EGY KOZMETIKUM?

2015. február 05. 08:36 - Jeunesse Luminesce


Miért ne használd, miután lejárt a kozmetikum?Egyszer minden termék lejárHogy állapítsd meg, hogy rossz?A nagy Mit tegyél & Mit ne, ha sokáig akarod használniPAO=Period After Opening (Felhasználási idő)


Mind vagyunk néha így. A józan ész ellenére is egyszerűen annyira ragaszkodunk egy-egy kedvenc szemfestékhez vagy hidratáló krémhez, hogy képtelenek vagyunk kukába dobni, hiába is tudjuk, hogy már több mint két éves. Maaajd… valamikor kidobom, téényleg! – ugye Neked is ismerős? Régi mondás, de igaz: tudni kell a dolgoktól idejében megválni. Ha egy kozmetikumot ugyanis tovább tartogatsz és használsz, mint kéne, abban könnyen elszaporodhatnak a mikrobák és a baktériumok, amik jó eséllyel kellemetlen bőrproblémákat okoznak.


Miért ne használd, miután lejárt a kozmetikum?

Talán ártalmatlannak tűnik, de hidd el, egyik kozmetikum sem az, ha már hemzsegnek benne a baktériumok. Egy 2013-as tanulmányban 44 nőt (18 és 28 év közöttieket) kérdeztek a sminkelési szokásaikról, és az eredmények sajnos elég elkeserítőek voltak. A felmérés alapján a nők 70%-a használ lejárt szavatosságú termékeket, elsősorban szemre való sminktermékeket (spirált, szemceruzát, szemfestéket).

A kutatás a használt sminktermékek szennyezettségi szintjét is felmérte, és arra jutott, hogy azok több mint 67%-ban potenciálisan káros hatású mikroorganizmusokat tartalmaznak (mint például Staphylococcus-t, Corynebacterium-ot és Moraxella-t; mind gyakori szereplő a bakteriális fertőzésekben).



Egyszer minden termék lejár

Legyen akár szempillaspirál vagy hidratáló krém, egy idő után a benne található tartósító bizony erejét veszti, a hatásért felelős összetevők pedig elvesztik stabilitásukat. A helyzet viszont az, hogy ennek várható idejét egyedül a vényköteles készítményeknél (egyes fényvédőknél vagy pattanás elleni készítményeknél) kötelező a csomagoláson is feltüntetni. A legtöbb kozmetikum esetében a tartósság pedig leginkább attól függ, hogy mikor bontottad fel, és hogy milyen kiszerelésű (tubusos vagy tégelyes stb.) a termék, amit használsz.

Félreértés pedig ne essék: ha egy terméket az ajánlott felhasználási idő után is használsz, kockáztatsz. Kockáztatod az irritáció, a kiütés, a bőrhiba vagy akár a fertőzés veszélyét. Bizony. Ugye szerinted is sokkal jobban jársz, ha ezeket elkerülöd?



Hogy állapítsd meg, hogy rossz?

Ha egy termék furcsán elszíneződött, folyós lett vagy éppen csomós, szokatlan szagot áraszt vagy egyszerűen megváltozott az állaga, ne teketóriázz. Dobd ki! Lejárt a szavatossága!

A felfúvódott, megvetemedett csomagolások szintén intő jelek lehetnek. És légy résen: egy terméknek nem feltétlenül kell nagyon idősnek lennie ahhoz, hogy lejárjon, vagy baktériumtanyává változzon. Ebben az is szerepet játszik, hogy például hogyan használod: ha a tégelyes krémbe minden alkalommal az ujjaiddal nyúlsz bele (még akkor is, ha alaposan megmosod őket előtte), hamarabb elszaporodnak benne a baktériumok.

Azok a termékek, amik vizet (water) tartalmaznak az INCI-lista (összetevőlista) első helyei egyikén, valószínűleg rövidebb ideig lesznek használhatóak felbontás után. Ennek az az oka, hogy a víz bizonyos idő elteltével könnyebben elősegítheti a baktériumok elszaporodását – ezt pedig ugye mint már írtuk, nem érdemes megvárni. Ugyancsak megrövidíti a termék életét (méghozzá sokkal jobban), ha növényi kivonatokat tartalmaz, például teakivonatokat. Ezek ugyanis levegővel érintkezve hamar vizenyőssé alakulhatnak. (Pont mint a friss gyümölcs egy idő után a hűtődben.)
Ami pedig a tartósítószereket illeti, nos, sajnos a mai napig nem ismert olyan természetes tartósító (például természetes tartósító a grapefruit vagy a teafa), ami hatékonyan meg tudná védeni az összetevőket a kórokozóktól. Persze biztos megnyugtatóbban hangzik természetes tartósítóval dúsított termékeket használni, de az igazság az, hogy ők sokkal kevésbé hatékonyak, mint szintetikus társaik.

Azok a termékek tehát a legtartósabbak, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak vizet (például a púderek), hiszen a baktériumok nem tudnak miben elszaporodni. Ha a kozmetikumod tartósítószer-mentes (preservative-free), le kell vonnod pár hónapot a szavatossági idejéből, hiszen nincs, ami az összetevőket megvédené a baktériumokkal szemben.

És akkor most jöjjön a kisokos, amit a termékek lejárati idejére vonatkozóan állítottunk össze Nektek. Általános csoportokat alakítottunk ki, és bár az egyes kozmetikumok ettől eltérhetnek, kiindulásnak azért szuper lesz:


Bőrápolók

Lemosó: 1 év
Tonik: 6-12 hónap
AHA és BHA hámlasztó: 1 év
Hidratáló krém, szérum és testápoló: 6-12 hónap
Ajakápoló, ajakbalzsam: 1 év
Termékminták: 1-2 nap (igen, tényleg csak ennyi)

Smink


Szempillaspirál (normál vagy vízálló), folyékony vagy géles tusok, szemceruzák: 4-6 hónap (a beszáradt spirált minden esetben dobd ki! Ne kísérletezz azzal, hogy egy kis hígítással új életet lehelsz bele!)
Krém, folyékony vagy stiftes alapozó és korrektor: 6-12 hónap
Púderalapú termékek (beleértve az ásványi sminktermékeket is): 2-3 év
Rúzs, szájkontúr ceruza és szájfény: 2-3 év


A nagy Mit tegyél & Mit ne, ha sokáig akarod használni.

Összeszedtünk pár egyszerű tippet, ami jól jöhet, hogy meghosszabbítsd a termékek élettartamát, vagy tudd, mi meddig jó, és leírunk pár feketelistás dolgot is:

Ezt ne tedd:
Ne vásárolj tégelyes vagy átlátszó-áttetsző csomagolású terméket! Ezek csak megkönnyítik a baktériumok dolgát, plusz az összetevőket sem tartják stabilan. Részletek erről itt olvashatsz!
Ne tárold a termékeket hűtőben! A bőrápolók átlagos szobahőmérsékletre vannak kifejlesztve. Ha ettől eltérsz, és hidegből hirtelen melegre, majd megint hidegbe teszed, csökkented az élettartamát és az összetevők stabilitását is jelentősen csökkented!
Ne osztozkodj a termékeken mással!
Ne hígítsd fel vízzel vagy nyállal!
Ne tedd ki a termékeket közvetlen napfénynek (például ne tartsd őket ablakban)!
Ne feledd el megmosni a kupakot, ha leesett a padlóra, vagy más koszosabb helyre! Mielőtt visszatekered/visszapattintod, érdemes a fedelet kicsit szappannal lemosni, akár alkohollal is áttörölni, és megvárni, míg tökéletesen megszárad.
Ne próbálj a szempillaspirálból pumpálással még egy kicsit kinyerni!

Ezt tedd:
Tárold a termékeket fénytől védett szekrényben vagy fiókban!
Moss kezet használat előtt!
Óvd a túl meleg vagy túl párás helyektől!
Jól zárd mindig vissza a kupakot!
Ha valamilyen szemfertőzésed volt, mindenképp dobd ki a szemre való termékeket!
Írd rá a termék csomagolására, hogy mikor bontottad fel (ez valószínűleg még hasznosabb lesz, mint a PAO)!
Ha jelölik, mikor jár le a szavatossága, használd, amíg le nem jár!
Ne feledd: Ha furcsa a szaga, trutyis lett vagy jelentősen megváltozott az állaga, az azt jelenti, hogy ideje kidobni! A legjobb, ha mindent megjegyzel a termékről (illat, szín, állag), mikor új, így idejében észreveheted, ha valami esetleg nem stimmel.

PAO=Period After Opening (Felhasználási idő)
Mit jelent a PAO? A szám a hónapok számát jelenti, az „M” betű az angol month, azaz hónap szóra utal. A kettőt összeolvasva megkapod, hogy felnyitás után meddig ajánlott egy-egy terméket használni (értelemszerűen a felnyitott tégely rajzocska is erre mutat rá). Így például a 12M 12 hónapot, vagyis 1 évet jelöl.
A PAO jel (ez tulajdonképpen egy szám, amit egy „M” betű követ vagy egy kinyitott tégely rajza) európai kreálmány, és igazából minden bőrápoló és sminkterméken ott lenne a helye. Még akkor is, ha nem 100%, hogy amit a PAO takar, az feltétlenül úgy is van.
Szólj hozzá!

30 ÉV FELETT MINDEN BŐRTÍPUSRA, hatékony ránctalanító, börfeltöltő, öregedésgátló rendszer a legérzékenyebb bőrűeknek is

2015. január 03. 14:02 - Jeunesse Luminesce

  1.            dús arctisztító hab
  2.            bőrmegújító hámlasztás
  3.            arctonik
  4.            bőrszépítő szérum
  5.            ránctalanító bőrfeszesítő szérum
  6.            nappali arckrém
  7.            éjszakai arckrém



Amway, Artistry, Beautycycle, arcápolás, arcápolók, öregedésgátlás, öregedésgátló, anti aging, ránctalanítás, ránctalanító, termékminta, maszk, minták, rendelhető minták, hámlasztás, gyümölcssavas hámlasztók, arcpakolás, hidratáló arcpakolás, érett bőrre arckrém, bőrfiatalítás, bőrfiatalító,

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása