Ha kedves leszel és mozogsz, sokáig élhetsz
Weaver élete utolsó pillanatáig élvezte a manikűrözést, a Biblia órákat, a kerekesszékes táncot és szerinte a hosszú élet titka a kedvességben rejlik, legalábbis ezt mondta a Time magazinnak 2014-ben. „Bánj úgy az emberekkel, légy velük olyan kedves, ahogy tőlük azt viszont szeretnéd.” Tulley szerint az aktív élet az aranyszabály, míg Okawa „finom dolgok evésével” - ramen tészta, a marha pörkölt és a rizs - magyarázta hosszúra nyúló életkorát. A világ valaha élt legidősebb embere, a francia Jeanne Louise Calment 122 évvel és 164 nappal került a Guiness rekordok könyvébe. Az „idős sereg” jelenlegi legidősebb vezetője a 111 éves japán Sakari Momoi. A kutatók szerint több tényezőtől függhet a hosszú élet: a génektől, a táplálkozástól is, valamint érdemes keveset ülni és sokat mozogni.Misao OkawaForrás: AFP/Jiji Press
Misao Okawa
Forrás: AFP/Jiji PressÖt napig volt a legidősebb
A világ legidősebb embere, Gertrude Weaver a napokban hunyt el 116 éves korában. Weaver és a világ jelenlegi legidősebb embere hasonló dolgokat tulajdonítottak hosszú életük okának: a rendszeres testmozgást és az együttérzést. Gertrude csupán öt napig élvezhette a „Világ legidősebb személye” címet, amit az április 1-jén elhunyt 117 éves Misao Okawától örökölt. Az 1898-ban született Weaver tüdőgyulladási szövődmények miatt hunyt el. A jelenleg élő legidősebb nő a michigani Jeralean Talley, akit szorosan követ korban a new york-i Susannah Mushatt Jones és az olasz Emma Morano, mindegyikük 115 éves.
2014. július 3-án készített kép az amerikai Gertrude Weaverről, egy nappal a 116. születésnapja előtt egy kórházban, az Arkansas állambeli Camdenben. Gertrude Weaver néhány nappal az után, hogy ő lett világ igazoltan legidősebb embere, 2015. április 6-án elhunyt.
Forrás: MTI/AP/Danny Johnston
A bálnák is hozzájárulhatnak?
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) több mint 200 évig is élhet. Genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával. A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül végzett tanulmányokban alaposan feltérképezték a bálnák genetikai mintázatát, és a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a hosszú élettel kapcsolatos specifikus géneket. A Liverpooli Egyetem kutatói most anyagi támogatást keresnek ahhoz a munkához, hogy a géneket egerekbe ültethessék, és így megvizsgálhassák, fokozzák-e az idegen gének az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességét.
