Az idősebb korosztály a megmondhatója, hogy az öregedő izomzat már nem úgy működik, mint a fiatal, ez azonban nem az izmok hibája. A Nature magazinban publikált tanulmány azt állítja, hogy az idős vér az, ami miatt csökken a test regeneráló képessége.
Thomas Rando doktor, a Stanford Egyetem orvosi karának neurológus-professzora által vezetett tanulmány egy korábbi vizsgálatra építkezik, ami kimutatta, hogy az idős izmoknak is megvan a képességük önmaguk javítására, azonban valamilyen oknál fogva ez mégsem következik be. Rando és munkatársai az izomszövetek helyett egy speciális sejtcsoportot, a szatellitsejteket vették szemügyre. Ezek általában inaktívan szunnyadnak, azonban amikor az izomzat megsérül, működésbe lépnek - legalábbis a fiatal szervezetre ez jellemző.
A folyamatot egereken figyelték meg. Az idősebb egerek esetében a kísérő sejtek ugyanabban a helyzetben találhatók, mint a fiatalokéban, azonban részükről már nem érkezik semmilyen reakció az izmok segélykérésére. A Nature-ben megjelent tanulmányban Rando egy idős egeret egy fiatalabb laboratóriumi társához csatlakoztatta, azaz a két egér ugyanazt a vérellátást osztotta meg. Ezután izomsérülést okoztak az idősebb egérnél, és meglepetésre a fiatal vér jelenlétében az idős izmok is normálisan gyógyultak.
Egy hasonló kísérletet végeztek el a rágcsálók májával is. A májszövetek regenerálásában segédkező sejtek kevésbé aktívak az idős egyedeknél, azonban itt is segített a fiatal vér, így egyértelművé vált hogy a fiatal vérben valami megújítja a regeneráló sejteket. "Figyelembe kell vennünk azt a lehetőséget is, hogy a közeg, amiben az őssejtek elhelyezkednek ugyanolyan fontos az őssejt öregedés tekintetében, mint maguk a sejtek" - mondta Rando. Elképzelhető hogy a sejteket körül vevő kémiai elegy felelős a sejtek öregedésért.
Rando szerint a fiatalságot meghatározó tényezők megtalálása a vérben nem kis feladatnak ígérkezik. Több ezer fehérje, lipidek, cukrok és más parányi molekulák vannak a véráramban. Ezek közül kiválasztani, hogy hol kezdjék a keresést nem lesz egyszerű, sőt az sem bizonyított, hogy ugyanaz a vérkomponens felelős a különböző sejttípusok megújításáért.
forrás: HírTV 2005. február
Elemezték a 115 éves korában elhunyt nő vérsejtjeit, és meglepő dolgokat találtak: mindössze két őssejtet, és csak ártalmatlan mutációkat.
 |
Hendrikje van Andel-Schipper körülbelül egy évvel a halála előtt, 114 évesen Forrás: AFP/David Van Dam |
Szinte haláláig kitűnő testi és szellemi állapotnak örvendett. A hosszú élet titkának a mindennapi narancslé- és sóshering-fogyasztást tartotta.
Mivel testét felajánlotta a tudománynak, ennél most pontosabbat is lehet mondani. Az asszony vérének vizsgálatáról a Genome Research című szaklap közölt tanulmányt. Ebből kiderült, hogy Hendrikje van Andel-Schipper fehérvérsejtjeiben (az immunrendszer sejtjei tartoznak ide) csak olyan mutációk halmozódtak fel a hosszú élet során, amelyek nem okoztak nagy problémákat, például rákot. A kutatók szerint egy nagyon hatékony hibajavító mechanizmus működhetett az asszony vérében.
Igen érdekes eredmény az is, hogy az idős asszony fehérvérsejtjeinek zöme (körülbelül kétharmada) mindössze 2, azaz kettő darab vérképző őssejtből származott. (Ezt a sejtek mutációs mintázata alapján állapították meg.)
Egy átlagos ember mintegy 20 ezer vérképző őssejttel kezdi az életét, amelyekből egy adott időben körülbelül ezer aktív, vagyis egyszerre ennyi vesz részt a vér folyamatos megújításában. Az élet során azonban a vérképző őssejtek egyre fogynak, akár egészen egy minimális létszámig is – mint ahogyan azt Hendrikje van Andel-Schipper esetében láthatjuk.
A kutatók szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy egy korábbi életszakaszban levett és eltárolt őssejtek meg tudják újítani egy idős szervezet vérét, ezáltal pedig meghosszabbíthatják az életet.
Az idős asszony két utolsó vérképző őssejtje már nem sokáig maradt volna életben: a kromoszómáikat (genetikai anyagukat) védő „kupakok”, az úgynevezett telomérák már igen rövidek voltak bennük (17-szer rövidebbek, mint a nő agysejtjeiben, amelyek nem osztódnak). Ha a telomérák elfogynak, a sejt öngyilkos lesz (programozott sejthalál), mert onnantól nem tudja tovább biztosítani a genetikai információ védelmét.
Az asszony halálát gyomorrák okozta, amelyet nem vettek észre. Az ebben lehet, hogy közrejátszó sós heringen kívül azt tanácsolta, hogy ne dohányozzunk, ne igyunk alkoholt (ő hetente egy kis tojáslikőrt engedett meg magának), és maradjunk aktívak.
A következőkben a kutatók azt vizsgálják, miért őrizhette meg az idős hölgy a szellemi épségét, a többi igen idős emberrel szemben ugyanis nála az Alzheimer-kórnak még nyomát sem találták.
forrás: Origo 2014.04.28.
Báthory Erzsébet nem járt messze az igazságtól, amikor a vérnek fiatalító erőt tulajdonított. A legújabb kutatások ugyanis alátámasztják, hogy a fiatalabb vér képes meggátolni az öregedést. A kulcsot egy eddig kevésbé tanulmányozott fehérje jelenti.
 |
Ismeretlen keletkezési idejű portré Báthory Erzsébetről Forrás: Nemzeti Portrétár |
Pár napja arról írtunk, hogy mit találtak a világ legidősebb asszonyának vérében, most két újabb kutatási eredményről számolunk be hasonló témában. Ezek szerint a fiatal egerek vére visszafordítja az öregedést az idősebb egyedek agyában és izomzatában. Az eredmény esélyt adhat az Alzheimer-kór és a szívbetegségek elleni kezelések kifejlesztéséhez.
Összevarrt patkányok
A helyzet az őssejtek felfedezésével változott meg. Röviden összefoglalva az őssejtek felelősek a károsodott szövetben elhalt sejtek pótlásáért. Ahogy öregszünk, ezeknek az őssejteknek a száma csökken. A 2000-es évek elején azonban kimutatták, hogy ezzel a drasztikus csökkenéssel sem tűnnek el teljesen az őssejtek a szervezetünkből. "Ott vannak, csak nem kapják meg a megfelelő jelzést" – állítja Thomas A. Rando, a Stanford Egyetem ideggyógyász-professzora, aki kollégáival ezeket a jelzőanyagokat kereste a vérben.
Rando és kollégái 2005-ben fiatal és idősebb egereket varrtak össze öt hétre. A vércserét követően az öreg egerek izomzata a fiatalokéhoz hasonló ütemben gyógyult, ráadásul új májsejteket is növesztettek, meglepő gyorsasággal. A fiatalabb állatoknál azonban pont ezzel ellentétes folyamat volt megfigyelhető: izomzatuk regenerálódása és őssejtjeik új sejtekké alakulása is lelassult. Az eredmény tehát rámutatott arra, hogy a fiatalabb vérben találhatók olyan alkotóelemek, amelyek felébresztik az öreg őssejteket, és ezzel megfiatalítják az idősödő szöveteket. Ugyanakkor az öregebb egyed vérében ezzel ellentétes hatású anyagok lehetnek.
Új izom- és agysejtek
Amy J. Wagers, a Harvard Egyetem munkatársa folytatta Rado kutatásait, és 2013-ban megtalálta a keresett alkotóelemet. A GDF-11 nevű fehérje – amely egy úgynevezett növekedési faktor – szintje a fiatal állatokban magas, az öregekében alacsony volt.
A kutatóknak sikerült tiszta GDF-11 fehérjekivonatot előállítani, amit aztán befecskendeztek az állatokba. A megfigyelések szerint a fehérje önmagában is elég volt a szívizom megfiatalításához. Nem csupán a szívizomszövetre volt jótékony hatással a GDF-11, a vázizomszövetek őssejtjeit is "felébresztette", így az öreg állatok erősebbé és kitartóbbá váltak. A kutatók eredményeiket a Science legutóbbi számában publikálták.
Nem Wagers az egyetlen, aki a GDF-11 hatásait vizsgálta. Saul Villeda, a Kaliforniai Egyetem Anatómiai Intézetének kutatója már 2011-ben kimutatta, hogy a fiatalabb egerek vére az idősebb állatok agyában olyan változásokat idézett elő, amelyeknek a hatására a hippokampuszban (az emlékezet működéséért felelős agyterületben) új idegsejtek és idegsejtkapcsolatok keletkeztek.
A Nature Medicine legújabb számában publikált kutatásában Villeda ennél tovább ment, és megtisztította a fiatalabb rágcsálók vérét a sejtes elemektől és a vérlemezkéktől. Az így kapott vérplazmát ezt követően idősebb egerekbe fecskendezte. A rágcsálók ennek hatására jobban teljesítettek a memóriateszteken.
Villeda a szaglásért felelős agyterületeket is tanulmányozta. Megfigyelte, hogy a parabiózis hatására az agyi vérerek száma megnőtt, ami így jobb vérellátáshoz és ezzel párhuzamosan az idegsejtek számának növekedéséhez vezetett. Ennek köszönhetően az állat szaglása jelentősen javult. A kutatók ezután tiszta GDF-11 fehérjét tartalmazó készítményt fecskendeztek az öreg állatokba. A hatás hasonló volt: ugyanúgy nőtt az agyi vérerek és idegsejtek száma, a változás azonban kevésbé volt látványos.
A következő lépés a kutatók szerint a GDF-11 fehérje emberi megfelelőjének megtalálása lesz. Nem ismert továbbá az sem, hogy az egereknél tapasztalt hatásmechanizmus az embereknél működni fog-e.
A legenda
„Báthory Erzsébet egy alkalommal arra lett figyelmes, hogy a szolgálóleány, aki a haját fésülte, kezét megvágván véletlenül rácsöppentette vérét asszonya karjára. Erzsébet asszony döbbenten látta, hogy a lecsöppenő vércsöpp helyén bőre megfiatalodik, fehérebb lesz. Innen jött az ötlet arra, hogy a későbbiekben fiatal leányok véréből készült fürdőket vegyen, hogy így őrizze meg fiatalságát és szépségét. A leányokat az általa birtokolt falvakból szedette össze, állítólag több százat.”Forrás: Origo Hírmondó
